Több időre volna szükségük arra, hogy gyerekek legyenek

Egy csodálatos videót láttam a minap a finn oktatási rendszerről. Többek számára talán már unalmas téma, de amíg nem változik jelen oktatási rendszerünk, nem lehet eleget beszélni róla. Egy olyan rendszerről, amely működőképes.

A videó egy amerikai úriember kezdeményezésére készült, aki meglátogatott egy finn iskolát, hogy saját maga járjon utána annak, hogy mi a finnek „titka”.

Több dolgot is talált, amely ellentétes az amerikai (de ugyanúgy a magyar) oktatási rendszerrel és az ottani módszerekkel.

1. Minimális a házi feladat.

A gyerekek válaszai alapján az átlag otthoni munka 10-20 percet vesz el összesen. Ezt mi itthon elképzelni sem tudjuk…

“Több időre volna szükségük, hogy gyerekek legyenek, hogy kamaszok legyenek, hogy élvezzék az életet.” – meséli Krista Kiuru, a finn Oktatásügyi miniszter [lásd a képen].

„Az egész házi feladat kifejezés elavult, ennélfogva ezeknek a gyerekeknek nagyon sok más dolgot kell csinálniuk az iskola után. Mint együtt lenni, mint a családdal lenni, mint sportolni, mint zenélni, mint olvasni. Ezért nincs házi feladatuk. – mondja az iskola igazgatója.

2. Rövid iskolai idő.

Azt mondják, a gyerekeknek szükségük van a pihenésre. Ha egyfolytában csak dolgoznak és dolgoznak, az hosszú távon hátrányára válik a tanulásnak is, és az egésznek semmi haszna sem lesz. Összességében napi 3-4 órát vannak bent az iskolában, aminek része az ebédidő is.

A finn tanulóknak vannak a legrövidebb iskolai napjaik és a legrövidebb iskolai éveik a teljes nyugati világban. Gyakorlatilag jobban csinálják azáltal, hogy kevesebbet járnak iskolába.

3. Nincsenek hagyományos tesztek.

Eltörölték azokat a teszteket, amelyek arról szólnak, hogy a diáknak több jó válaszból kell kiválasztania a helyeset egy-egy dolgozat alkalmával.

A finnek nem megtanítják a gyerekeket „átmenni a vizsgán”, hanem megtanítják arra, hogy valóban tudják a választ. Hiszen ha csak arra tanítják a tanulóikat, hogy jól csinálják meg a teszteket, akkor nem igazán tanítanak nekik semmit. És hát az életben sincs megadva 4 lehetséges válasz egy felmerülő helyzetnél.

Az amerikai iskolákban sok idő arra megy el, hogy megtanuljanak átmenni a teszteken, így sok olyan dolog, ami nem járul ehhez hozzá, elveszik. Ilyen például a zene, a költészet vagy más művészetek.

4. Nincsenek különbségek az iskolák között.

Finnországban nincs „elitiskola”, sem magániskolák. Nincs tandíj.

„A legközelebbi iskola a legjobb iskola. Az nem különbözik attól az iskolától, amelyik például a városközpontba van elhelyezve. Mert Finnországban minden iskola ugyanolyan. Amikor új városba költözünk, sohase kérdezzük meg, hogy hol van a legjobb iskola. Ez sohasem kérdés.” – magyarázza az Oktatási miniszter.

„Finnországban tilos tandíjat kérni. Nem léteznek magániskolák. Azzal, hogy a gazdag gyerekek oda járnak iskolába, ahova mindenki más, azok együtt, barátként nőnek fel más kölykökkel. És amikor gazdag felnőttek lesznek, kétszer is meggondolják, mielőtt kicsesznek velük.” – mondják a tanárok.

5. Gondolkodni tanítják a gyerekeket.

“Próbáljuk arra tanítani őket, hogy maguktól gondolkodjanak, és legyenek kritikusak ahhoz, amit tanulnak. Próbáljuk arra tanítani őket, hogy legyenek boldog emberek, legyenek tisztelettel egymás iránt, és tiszteljék magukat.” – magyarázza az iskola matek tanára.

Összefoglalva: mi is fontosabb ennél, hogy a gyermekek az iskolából kijőve

– megtalálják a boldogságukat

– megtanuljanak gondolkodni

– ne fogadjanak el mindent felülvizsgálat nélkül?

Tekintsd meg a teljes videót»

Mi, az Alkalmazott Oktatástannál teljes mértékben támogatjuk és egyetértünk a fentiekkel. 🙂

Kép forrása: https://valtioneuvosto.fi

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

For security, use of Google's reCAPTCHA service is required which is subject to the Google Privacy Policy and Terms of Use.

I agree to these terms.